ÉVKÖZI 18
LETÖLTÉS ÉS MEGOLDÁS:
https://photos.app.goo.gl/NJ383mAW4EWEhwEz6
Évközi 18. vasárnap
A Iz 55,1-3 Róm 8,35.37-39 Mt 14,13-21
B 2Mz 16,2-4.12-15 Ef 4,17.20-24 Jn 6,24-35
C Préd 1,2;2,21-23 Kol 3,1-5.9-11 Lk 12,13-21
OLVASMÁNYRA Iz 55,1-3 :
Zsoltár 144:
SZENTLECKÉRE Róm 8,35.37-39 :
EVANGÉLIUMRA Mt 14,13-21:
A SZERETET SZÁMTANA: Értelmezd az egyenletet! Jn 6,1-15
LITURGIA: Iz 55,1-3 A szegények tápláléka: Ti szomjazók, gyertek a vizekre mind, és bár nincsen pénzetek, siessetek ide! Vegyetek ingyen gabonát és egyetek, vegyetek pénz nélkül bort és tejet. Miért költitek a pénzt arra, ami nem kenyér, és a keresetet arra, ami jól nem lakat? Hallgassatok ide, figyeljetek rám, akkor jót esztek, és kövér falatokban lesz részetek.Fordítsátok ide a fületek és gyertek ide hozzám; hallgassatok rám, és élni fog lelketek.
A ÉVK 18. VÁLASZOS ZSOLTÁR:144, 10-11. 15-16. 17-18 5. tónus. Válasz: Megnyitod kezedet, Istenem, * és táplálsz minket. Vö. 16. vers.
Előénekes: Magasztaljon téged, Uram, minden műved, * szentjeid áldást mondjanak. Országod dicsőségéről szóljanak, * és hatalmadat mindenek hirdessék. Hívek:
E: Mindeneknek szeme bízón rád tekint, * és te enni adsz nekik kellő időben. Megnyitod kezedet, * és javaiddal eltöltesz minden élőt. H:
E: Igazságos az Úr minden útján, * és szent minden művében. Közel van az Úr mindazokhoz, akik őt hívják, * akik hozzá kiáltanak igaz szívvel.
Read more: http://zsoltarmano.hupont.hu/148/zsoltar-145-a-teremtett-vilag-dicseri#ixzz73GAA0RKZ
zs.145
Róm 8,35.37-39
Ki szakíthat el bennünket Krisztus szeretetétől? Nyomor vagy szükség? Üldöztetés vagy éhínség, ruhátlanság, életveszély vagy kard? De mindezeken diadalmaskodunk őáltala, aki szeret minket.Biztos vagyok ugyanis benne, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem hatalmasságok, sem magasság, sem mélység, sem egyéb teremtmény el nem szakíthat bennünket Isten szeretetétől, amely Krisztus Jézusban, a mi Urunkban van.
Mt 14,13-21 Az első kenyérszaporítás.
A hír hallatára Jézus elhajózott onnan egy elhagyatott helyre, hogy egyedül legyen. De a nép tudomást szerzett róla, és gyalogszerrel utánament a városokból. Amikor kiszállt, már nagy tömeget talált ott. Megesett rajtuk a szíve, s meggyógyította betegeiket. Amikor beesteledett, odamentek hozzá tanítványai, és figyelmeztették: „Elhagyatott itt ez a hely, s már az idő is későre jár. Bocsásd el a népet, hadd széledjenek szét a falvakba, hogy élelmet vegyenek maguknak!” Jézus azonban így válaszolt: „Nem kell elmenniük, ti adjatok nekik enni!” „Csak öt kenyerünk van és két halunk” – felelték. „Hozzátok ide!” – mondta, s meghagyta, hogy a nép telepedjék le a fűre, majd fogta az öt kenyeret meg a két halat, föltekintett az égre, és megáldotta őket. Ezután megtörte a kenyereket, odaadta tanítványainak, a tanítványai pedig a népnek. Mindnyájan ettek s jól is laktak. A maradékból tizenkét kosarat teleszedtek. Az asszonyokat és a gyerekeket nem számítva mintegy ötezer férfi evett.